Kevesebb, mint egy órával a kampánycsend beállta előtt szeretném felhívni olvasóim figyelmét közéletünk néhány alapvonására, melyeket igazán az vesz észre, aki abban jelöltként szerepet vállal.
Mi, a Lehet Más a Politika nevében magukat jelöltként megmérettető állampolgárok azt mondtuk, vállalkozásunk legfőbb elenfele a közéleti apátia és közöny. A kampány során szerzett tapasztalataim alapvetően alátámasztották ezt az állítást: új célokat kitűzni, reménytelen helyzetből indulni kiábrándult, belefáradt, csalódott, közönyös és végletesen megosztott honfitársak között embert próbáló feladat.
Embert próbáló mindaddig, amíg a politikáról úgy gondolkodunk, hogy az valami rajtunk kívül álló, általunk ellenőrizhetetlen, megfoghatatlan, érthetetlen, öncélú és rossz erő, amit elszenvedünk. Amíg ez így van, addig a politikusokat csak utálni és szidni lehet, meg szitkozódva sorban állni ott, ahol valamit osztanak. Mert sorban állás nélkül, egyenes úton elintézni valamit ebben az országban, hát azt nem lehet.
"Oh, én nem így képzeltem el a rendet. Lelkem nem ily honos. Nem hittem létet, hogy könnyebben tenghet, aki alattomos. Sem népet, amely retteg, hogyha választ, szemét lesütve fontos sanda választ és vidul, ha toroz." - József Attila sorai csengnek fülembe, valahányszor találkozom gondolkodásunk fent jellemzett, meghasonlott állapotával.
Büszke vagyok arra, hogy a Lehet Más a Politika tagjaként többé nem csak morogva állok a sorban, hanem végre teszek valamit. Nem asztalra csapok, nem dühöngök, hanem egészen egyszerűen kihúzom magam, és állampolgári öntudatból teszek valamit azért, hogy megváltozzon mindaz, amit tűrni nem tudok tovább. Mert tudom, hogy az engem övező dolgokért én magam is felelős vagyok, és a Parlamentben olyan emberek ülnek, mint akik megválasztják őket. Nem jobbak, nem rosszabbak, nem aljasabbak és nemesebbek annál, mint amilyenné a mi viselkedésünk teszi őket. És épp a mi közönyünk és meghunyászkodásunk, képmutatásunk teszi, hogy nem jól végzik a dolgukat. Csak öntudatos, környezetükért felelősséget vállaló állampolgárok érdemelnek felelős és becsületes képviselőket. Mert a demokrácia egész egyszerűen népuralmat jelent, és mi mindannyian felelősek vagyunk azért, ha rossz irányba haladnak a dolgok.
2010 április 11-én menjünk el minél többen szavazni, és fejezzük ki véleményünket. Április 11 olyan nap lehet, amilyennek egy működő demokrácia valamennyi napjának lennie kellene: olyan nap, amikor pár perc erejéig mind átgondoljuk, milyenné szeretnénk tenni hazánkat, és teszünk is azért, hogy olyan legyen.
"Jöjj el szabadság! Te szülj nekem rendet, jó szóval oktasd, játszani is engedd szép, komoly fiadat!"
